Tegnap egy várandós kismamám azzal érkezett, hogy fáj a csípője. Elsőre sem tűnik egyszerű panasznak.

Ráadásul neki kizárólag akkor fájt, amikor az oldalán feküdt. Járáskor nem. Lépcsőzéskor nem. Egy lábon állva sem. A csípő mozgatása sem váltotta ki.

A várandósság miatt a korábban megszokott háton fekvés helyett szinte egész éjszaka az oldalán alszik.

Így felmerült, hogy éppen a hosszan tartó nyomás, a csípő külső részének kompressziója provokáljhatja e a panaszát, melyet az oldaltfekvésben lefele irányuló növekvő pocak súlya csak fokoz.

És innen jött a kérdés: létezik- e egyáltalán olyan, hogy gyakorlat csípőfájdalomra?

Mert nagyon nem mindegy, hol fáj, mikor fáj, milyen jellegű a fájdalom, mi váltja ki, és mitől csökken.

Kívül fáj a csípő külső oldalán, a nagytompor környékén jelentkezik a fájdalom, érzékeny az oldalfekvés, esetleg járásra, lépcsőzésre vagy egy lábon állásra is fokozódik? Felmerülhet a glutealis inak érintettsége is.
Lehet, hogy az ilyenkor jolly jokernek tűnő keresztes lábbal történő farizom nyújtás pont növeli az irritált glutealis inak kompresszióját.
Ilyenkor sokkal célravezetőbb lehet először a provokáló terhelés csökkentése, majd a csípő körüli izmok fokozatos, jól adagolt erősítése.
Mélyen a lágyékban fáj + mély guggolás provokálja? Cipőfelvétel, autóból való kiszállás, vagy a csípő nagyfokú hajlítása, forgatása provokálja? Ilyenkor csípőízület eredet is felmerülhet és egészen más irányba kell gondolkodnunk.
A fájdalmas véghelyzet ismételt erőltetése helyett átmenetileg kisebb mozgástartományban tarthatjuk meg a terhelést. Például egy mély guggolás helyett magasabb padról végzett felállással, kisebb mozgástartományú guggolással vagy kontrollált hip hinge-dzsel (csípőből történő döntés) továbbra is dolgoztathatjuk az alsó végtagot anélkül, hogy minden ismétléssel reprodukálnánk a panaszt.
Valaki a farpofájára mutat, és azt mondja:
„Itt fáj a csípőm.”
Igen ám, de a fájdalom a derék helyzetével változik, esetleg lefelé sugárzik a combba, zsibbadás vagy bizsergés is társul hozzá.
Ilyenkor könnyen lehet, hogy nem maga a csípő a fájdalom forrása. Ebben az esetben hiába kezdjük el kizárólag a csípő körüli izmokat nyújtani vagy erősíteni, lehet, hogy egészen máshol (feljebb lévő struktúráknál) ) kell keresnünk az okot.

Ezért amikor valaki csípő vagy bármilyen mozgásszervi fájdalommal érkezik hozzám, fontos hogy kiderítsük:

Hol fáj?
Mikor fáj?
Hogyan fáj? (tompán, élesen, egy ponton, diffúzan, sugároz..)
Milyen mozdulat váltja ki? Vagy nyugalomban is fáj e?
Milyen terhelés után jelenik meg?
Mitől lesz jobb?

És milyen mozgásokat tud napközben teljesen panaszmentesen elvégezni?

A mozgás nagyon sok csípőtáji panasz kezelésének fontos része.

De egyrészt ugyanaz a gyakorlat nem lehet jó válasz minden csípőfájdalomra, mert van, amikor nyújtani érdemes. Van, amikor erősíteni. Van, amikor először egyszerűen csökkenteni kell egy irritált szövet terhelését. Van amikor jobb, ha pihenteti az ember és orvos által javasolt fájdalomcsillapító-gyulladáscsökkentővel segítjük megnyugodni a területet mielőtt vad mozgásterápiába kezdünk.

Másrészt van, amikor a csípőtől egészen máshová vezetnek a nyomok (lelki eredet).

Ezek az aprónak tűnő részletek sokszor teljesen más irányba viszik a vizsgálatot, és vele együtt azt is, hogy milyen mozgás segíthet